Európa gazdasága · 2026

Európa gazdasága: lassú növekedés, dráguló energia, és egy aszály, ami a boltig elér

Hét rövid fejezet arról, hol tart most az európai gazdaság, miért drágult meg minden, mit csinál a klímaváltozás a földekkel, és mi várható. Szakszavak nélkül, minden szám mellett forrással. Válassz fejezetet, nem kell végiggörgetni.

1,1%
Várható EU-s növekedés 2026-ban
2025-ben 1,5% volt1
3,3%
Infláció az euróövezetben
2026. augusztus2
6,1%
Munkanélküliség az EU-ban
2026. július3
-14%
Szójatermés az 5 éves átlaghoz
2026-os aszály4
1. fejezet

Nem válság, hanem tartós lassulás

Az európai gazdaság nem zuhan, hanem araszol. A gond nem egy nagy zuhanás, hanem az, hogy évek óta lassabban nő, mint amennyi a nyugdíjakhoz, az egészségügyhöz és a védelmi kiadásokhoz kellene. 2026-ra a várt növekedés 1,1 százalék: halad, de alig.

Mennyivel nő a gazdaság egy évben?
Reál GDP-növekedés, százalék. A 2026-os és 2027-es oszlop előrejelzés.
Európai Unió Euróövezet
0,0% 0,6% 1,2% 1,8% 1,5 1,4 2025 1,1 0,9 2026 előrejelzés 1,4 1,2 2027 előrejelzés
Forrás: Európai Bizottság, 2026. tavaszi gazdasági előrejelzés (2026. május 21.)1. Az előrejelzés feltételezi, hogy az energiapiaci feszültség enyhül; ha nem enyhül, ezek a számok romlanak.
Mi drágult, és mennyivel?
Éves áremelkedés az euróövezetben, 2026. augusztus.
Energia
14,3%
Szolgáltatások
3,0%
Élelmiszer, ital, dohány
1,2%
Ipari termékek
1,2%
Forrás: Eurostat villámbecslés, 2026. szeptember 1-i kiadás2. A teljes infláció 3,3%, a júliusi 2,9% után. Jól látszik, hogy ezt szinte egyedül az energia húzza fel: júliusban még 10,3% volt.
Magyarra fordítva: nem minden drágult egyformán. Az élelmiszer és a ruha alig. Az energia viszont egy év alatt 14,3 százalékkal, és az energia ott van minden termék árában, mert azt is szállítani, hűteni, gyártani kell.
2. fejezet

Miért pont most drágult meg az energia?

Egy távoli konfliktus, helyi számla

A Hormuzi-szoros gyakorlati lezárása a világ olajforgalmának mintegy 15, a cseppfolyós földgáz forgalmának 20 százalékát vágta el. Február vége és április vége között a gáz 50, a nyersolaj 65 százalékkal drágult. Európa az energia nagy részét importálja, így ez hetek alatt megjelent a villanyszámlán.1

Európa drágábban termel

Az EU-ban az energia ára nagyságrendileg 2-3-szorosa az amerikainak, a földgázé 4-5-szöröse. Ez nem apró különbség: emiatt kerül többe ugyanaz a gyártás Európában, mint az Egyesült Államokban.5

De közben átalakul a rendszer

2025-ben a szél és a nap együtt az EU áramtermelésének 30 százalékát adta, és először előzte meg a fosszilis energiát (29%). A napenergia egy év alatt 369 TWh-t termelt, ami több, mint a szén. Tizennégy tagállamban a megújulók már több áramot adtak, mint az összes fosszilis forrás.6

3. fejezet

Amikor az időjárás beleszól a gazdaságba: a 2026-os aszály

A klímaváltozás Európában nem elvont fenyegetés, hanem egy tétel a költségvetésben. 2026 nyara ezt pontosan megmutatta: a tartós hőség és a vízhiány nyár közepére letörte a termést Nyugat- és Közép-Európa nagy részén, Magyarországot is beleértve.

Mennyivel lett kevesebb a termés 2026-ban?
Az EU-s hozam-előrejelzés eltérése az elmúlt öt év átlagától, százalék. Minden érték negatív.
Szója
-14%
Silókukorica
-12%
Szemes kukorica
-7%
A JRC 2026. augusztus 24-i közleménye ezt mondja ki számszerűen: „az összes nyári növény hozamelőrejelzését erősen csökkentették, az ötéves átlag alá, akár 14 százalékkal".4 Az egyes növényekre lebontott értékek sajtóösszefoglalókból származnak7, a legnagyobb közülük pontosan egyezik a JRC felső korlátjával. A téli gabonáknál a kilátás az ötéves átlag körül maradt, tehát a baj a nyári növényeket érte. A gyepek hozama is visszaesett, ami a takarmányellátást szűkíti.

Hol ütött be a legerősebben? Térkép

Minden mező egy ország, nagyjából a helyén. A szín azt mutatja, mennyire vitte el az aszály a termést a JRC 2026. augusztus 24-i közleménye szerint.4 Koppints bármelyikre. A határok valódiak: a Natural Earth közkincs adatbázisából valók, nem kézzel rajzoltam őket. Két korlát: Málta nincs rajta, mert a használt felbontásban nem szerepel; és a térkép Európa magjára van igazítva, ezért a szélek (Izland, Skandinávia teteje, Törökország keleti fele) levágódnak, cserébe a kisebb országok is elég nagyok ahhoz, hogy telefonon el lehessen találni őket.

Koppints egy országra a térképen, és itt megjelenik, mi történt ott.
Franciaország Súlyosan érintett

Az EU legnagyobb gabonatermelője. A szőlő is korán érett: Champagne-ban augusztus 15-én kezdődött a szüret, majdnem egy hónappal a szokásos előtt. A JRC ezt az országot a legsúlyosabban érintettek között nevezte meg: a legrosszabb helyzetű régiókban nem egyszerű terméscsökkenésről, hanem terméskiesésről van szó.

Vissza a térképhez
Svédország Nincs megnevezve

A JRC 2026. augusztus 24-i közleménye ezt az országot nem nevezte meg az érintettek között. Ez nem azt jelenti, hogy semmi nem történt, csak azt, hogy a jelentésben nem szerepel.

Vissza a térképhez
Ukrajna Figyelmeztetés

A nyugati országrészre adtak ki figyelmeztetést. Nem EU-tag. A JRC figyelmeztetést adott ki erre a területre: a helyzet romolhat, de még nem tartozik a súlyosan érintettek közé.

Vissza a térképhez
Lengyelország Figyelmeztetés

A déli országrészre adtak ki figyelmeztetést. A JRC figyelmeztetést adott ki erre a területre: a helyzet romolhat, de még nem tartozik a súlyosan érintettek közé.

Vissza a térképhez
Ausztria Súlyosan érintett

A JRC ezt az országot a legsúlyosabban érintettek között nevezte meg: a legrosszabb helyzetű régiókban nem egyszerű terméscsökkenésről, hanem terméskiesésről van szó.

Vissza a térképhez
Magyarország Súlyosan érintett

A kukorica és a napraforgó az Alföldön a virágzás és a szemtelítődés idején kapta a hőséget, vagyis a termés szempontjából a legrosszabb pillanatban. A gyepek kiégése miatt a takarmány is szűkös. A JRC ezt az országot a legsúlyosabban érintettek között nevezte meg: a legrosszabb helyzetű régiókban nem egyszerű terméscsökkenésről, hanem terméskiesésről van szó.

Vissza a térképhez
Románia Súlyosan érintett

A nyugati országrész ugyanabba az aszályzónába esik, mint az Alföld. A JRC ezt az országot a legsúlyosabban érintettek között nevezte meg: a legrosszabb helyzetű régiókban nem egyszerű terméscsökkenésről, hanem terméskiesésről van szó.

Vissza a térképhez
Litvánia Nincs megnevezve

A JRC 2026. augusztus 24-i közleménye ezt az országot nem nevezte meg az érintettek között. Ez nem azt jelenti, hogy semmi nem történt, csak azt, hogy a jelentésben nem szerepel.

Vissza a térképhez
Lettország Nincs megnevezve

A JRC 2026. augusztus 24-i közleménye ezt az országot nem nevezte meg az érintettek között. Ez nem azt jelenti, hogy semmi nem történt, csak azt, hogy a jelentésben nem szerepel.

Vissza a térképhez
Észtország Nincs megnevezve

A JRC 2026. augusztus 24-i közleménye ezt az országot nem nevezte meg az érintettek között. Ez nem azt jelenti, hogy semmi nem történt, csak azt, hogy a jelentésben nem szerepel.

Vissza a térképhez
Németország Súlyosan érintett

Délen súlyos a helyzet, északra figyelmeztetést adtak ki. Tartós vízhiány a nyári növények kritikus szakaszában. A JRC ezt az országot a legsúlyosabban érintettek között nevezte meg: a legrosszabb helyzetű régiókban nem egyszerű terméscsökkenésről, hanem terméskiesésről van szó.

Vissza a térképhez
Bulgária Figyelmeztetés

A nyugati országrészre adtak ki figyelmeztetést. A JRC figyelmeztetést adott ki erre a területre: a helyzet romolhat, de még nem tartozik a súlyosan érintettek közé.

Vissza a térképhez
Görögország Nincs megnevezve

A közlemény nem nevezi meg, de a nyári tüzek délen az olajfákat is elérték. A JRC 2026. augusztus 24-i közleménye ezt az országot nem nevezte meg az érintettek között. Ez nem azt jelenti, hogy semmi nem történt, csak azt, hogy a jelentésben nem szerepel.

Vissza a térképhez
Törökország Figyelmeztetés

A déli országrészre adtak ki figyelmeztetést. Nem EU-tag. A JRC figyelmeztetést adott ki erre a területre: a helyzet romolhat, de még nem tartozik a súlyosan érintettek közé.

Vissza a térképhez
Horvátország Mérsékelten érintett

A JRC szerint mérsékelt a hatás: a termés kevesebb lett, de nem beszélhetünk terméskiesésről.

Vissza a térképhez
Luxemburg Mérsékelten érintett

A JRC szerint mérsékelt a hatás: a termés kevesebb lett, de nem beszélhetünk terméskiesésről.

Vissza a térképhez
Belgium Mérsékelten érintett

A JRC szerint mérsékelt a hatás: a termés kevesebb lett, de nem beszélhetünk terméskiesésről.

Vissza a térképhez
Hollandia Mérsékelten érintett

A JRC szerint mérsékelt a hatás: a termés kevesebb lett, de nem beszélhetünk terméskiesésről.

Vissza a térképhez
Portugália Nincs megnevezve

A JRC 2026. augusztus 24-i közleménye ezt az országot nem nevezte meg az érintettek között. Ez nem azt jelenti, hogy semmi nem történt, csak azt, hogy a jelentésben nem szerepel.

Vissza a térképhez
Spanyolország Figyelmeztetés

Északra adtak ki figyelmeztetést. A 2026/27-es gabonatermést 24 millió tonnáról alig több mint 18,5 millió tonnára várják. A JRC figyelmeztetést adott ki erre a területre: a helyzet romolhat, de még nem tartozik a súlyosan érintettek közé.

Vissza a térképhez
Írország Figyelmeztetés

A déli országrészre adtak ki figyelmeztetést. A JRC figyelmeztetést adott ki erre a területre: a helyzet romolhat, de még nem tartozik a súlyosan érintettek közé.

Vissza a térképhez
Olaszország Súlyosan érintett

Észak és a középső rész érintett. A Pó-völgye Európa egyik legintenzívebben öntözött területe, így a vízhiány itt közvetlenül a hozamon látszik. A JRC ezt az országot a legsúlyosabban érintettek között nevezte meg: a legrosszabb helyzetű régiókban nem egyszerű terméscsökkenésről, hanem terméskiesésről van szó.

Vissza a térképhez
Dánia Figyelmeztetés

A JRC figyelmeztetést adott ki erre a területre: a helyzet romolhat, de még nem tartozik a súlyosan érintettek közé.

Vissza a térképhez
Szlovénia Mérsékelten érintett

A JRC szerint mérsékelt a hatás: a termés kevesebb lett, de nem beszélhetünk terméskiesésről.

Vissza a térképhez
Finnország Nincs megnevezve

A JRC 2026. augusztus 24-i közleménye ezt az országot nem nevezte meg az érintettek között. Ez nem azt jelenti, hogy semmi nem történt, csak azt, hogy a jelentésben nem szerepel.

Vissza a térképhez
Szlovákia Súlyosan érintett

A JRC ezt az országot a legsúlyosabban érintettek között nevezte meg: a legrosszabb helyzetű régiókban nem egyszerű terméscsökkenésről, hanem terméskiesésről van szó.

Vissza a térképhez
Csehország Súlyosan érintett

A JRC ezt az országot a legsúlyosabban érintettek között nevezte meg: a legrosszabb helyzetű régiókban nem egyszerű terméscsökkenésről, hanem terméskiesésről van szó.

Vissza a térképhez
Ciprus Nincs megnevezve

A JRC 2026. augusztus 24-i közleménye ezt az országot nem nevezte meg az érintettek között. Ez nem azt jelenti, hogy semmi nem történt, csak azt, hogy a jelentésben nem szerepel.

Vissza a térképhez
France Sweden Ukraine Poland Austria Hungary Romania Lithuania Latvia Estonia Germany Bulgaria Greece Turkey Croatia Luxembourg Belgium Netherlands Portugal Spain Ireland Italy Denmark Slovenia Finland Slovakia Czechia Cyprus
Súlyosan érintett Mérsékelten Figyelmeztetés Nincs megnevezve

Mit jelent ez a boltban?

A kevesebb kukorica és szója elsősorban takarmány, tehát a hús, a tej és a tojás árán keresztül jön vissza, néhány hónapos késéssel. Délen a tartós hőség és a tüzek az olajfákat és a szőlőt vitték el: egy prémium extra szűz olívaolaj, ami 2020-ban 15 euró volt, 2026-ban 40 euró.7 Spanyolországban a 2026/27-es gabonatermést 24 millió tonnáról alig több mint 18,5 millió tonnára várják.7

Ez a lényeg: az aszály nem a mezőgazdaság magánügye. A mezőgazdaság adja az élelmiszerlánc első láncszemét, így egy rossz nyár a boltban, az éttermekben és az inflációs számokban is megjelenik, csak fél évvel később, amikor már senki nem az időjárásra gondol.

822 milliárd €

Ennyi kárt okoztak az időjárási és éghajlati szélsőségek az EU-ban 1980 és 2024 között. Ebből több mint 208 milliárd, a teljes összeg negyede, egyetlen négy évre, 2021-2024-re esik.8

28 milliárd € / év

Az EU mezőgazdaságának éves átlagos vesztesége szélsőséges időjárás miatt. 2050-re ez 40 milliárd euróra nőhet, és a veszteségek több mint fele az aszályból jön.9

9 milliárd € / év

Csak az aszálykár jelenlegi becsült éves költsége az EU-ban. Erős klímaváltozás esetén ez a század végére a többszörösére nőhet.10

4. fejezet

Mennyibe kerül a melegedés? Válaszd ki.

A kutatók két pontra számoltak ki pontos értéket: 2 és 3 fok globális melegedésre. Koppints az egyik gombra, és megnézed, mit jelent ez pénzben Európának. A két mért pont közötti értéket a lap becslésnek jelöli, mert az már nem mérés.

mért érték
83 milliárd €
Évente elvesző jólét az EU-ban és az Egyesült Királyságban
Forrás: EEA11
0,65%
Ez a GDP hány százaléka
Vagyis minden 1000 euró jövedelemből 6,5 euró
Átlag felett
Dél-Európa helyzete
A kár délen magasabb, de pontos érték csak 3 fokra van kiszámolva
2 fok körül a kár még "kezelhető" kategória: évi 83 milliárd euró, a GDP 0,65 százaléka. Ez nagyjából annyi, mintha Európa minden évben elveszítené egy közepes ország teljes éves termelését, de a rendszer működne tovább.
becsült köztes érték
kb. 129 milliárd €
Évente elvesző jólét az EU-ban és az Egyesült Királyságban
A két mért pont közötti becslés, nem mérés
kb. 1,02%
Ez a GDP hány százaléka
Vagyis minden 1000 euró jövedelemből kb. 10 euró
Növekvő
Dél-Európa helyzete
A déli országoknál a kár gyorsabban nő, mint az EU átlagában
2,5 fok körül évi nagyjából 129 milliárd euró a becsült veszteség. Figyeld meg: fél fok melegedés nem fél lépéssel növeli a kárt, hanem sokkal nagyobbat. Ezért számít minden tized fok. Ez a szám a két mért érték közötti egyenes szerinti becslés, a valóságban a kár ennél gyorsabban nő.
mért érték
175 milliárd €
Évente elvesző jólét az EU-ban és az Egyesült Királyságban
Forrás: EEA11
1,38%
Ez a GDP hány százaléka
Vagyis minden 1000 euró jövedelemből 13,8 euró
2,5% felett
Dél-Európa éves GDP-vesztesége
Forrás: EEA11
3 foknál a kép megváltozik: évi legalább 175 milliárd euró, a GDP 1,38 százaléka, és Dél-Európában a veszteség a GDP 2,5 százaléka fölé megy. Ott a mezőgazdaság egyes régiókban a mai formájában nem folytatható, a hőség pedig a munkaidőt is elviszi.
Hogyan olvasd? A "jólét" itt nem csak pénz: benne van a hőség miatt kieső munkaidő, a terméskiesés, az árvíz- és aszálykár együtt. A 2 és 3 fokos érték mért modelleredmény, a köztes állás a kettő közötti egyenes szerinti becslés.

Mennyivel fizetsz többet az energiáért?

Válaszd ki, mennyi nagyjából a havi energiaszámlád, és megmutatja, mennyivel lenne kevesebb egy éve, a 14,3 százalékos éves energia-drágulással számolva.

+1 250 Ft / hónap
Ha ma 10 000 Ft a havi energiaszámlád ugyanez egy éve nagyjából 8 750 Ft lett volna. Egy év alatt ez körülbelül 15 000 Ft különbség.
+2 500 Ft / hónap
Ha ma 20 000 Ft a havi energiaszámlád ugyanez egy éve nagyjából 17 500 Ft lett volna. Egy év alatt ez körülbelül 30 000 Ft különbség.
+3 750 Ft / hónap
Ha ma 30 000 Ft a havi energiaszámlád ugyanez egy éve nagyjából 26 250 Ft lett volna. Egy év alatt ez körülbelül 45 000 Ft különbség.
+5 000 Ft / hónap
Ha ma 40 000 Ft a havi energiaszámlád ugyanez egy éve nagyjából 35 000 Ft lett volna. Egy év alatt ez körülbelül 60 000 Ft különbség.
+7 510 Ft / hónap
Ha ma 60 000 Ft a havi energiaszámlád ugyanez egy éve nagyjából 52 490 Ft lett volna. Egy év alatt ez körülbelül 90 000 Ft különbség.
Fontos korlát: a 14,3 százalék az euróövezet átlagos energia-drágulása 2026 augusztusában (Eurostat)2. Magyarország nem tagja az euróövezetnek, és a magyar energiaárakat rezsiszabályozás is alakítja, ezért a te tényleges számlád ettől eltérhet. Ez a számoló azt mutatja meg, mit jelent egy ekkora drágulás a pénztárcán, nem azt, hogy nálad pontosan ennyi lett.
5. fejezet

Mi várható a következő években?

A rövid táv óvatosan javul: az Európai Központi Bank szeptemberi előrejelzése szerint a növekedés 2026-ban 0,9 százalék, 2028-ra 1,5 százalékra gyorsul, az infláció pedig 3,0 százalékról 2,1 százalékra mérséklődik, ahogy az energiasokk kifut.12 A hosszú távot három nagy erő dönti el.

Idővonal: hogyan jutottunk ide, és mi jön

A 2020 és 2024 közötti évek eseményei közismert tények, ezekhez nem tettem számot. 2025-től minden adat forrásból való, a 2027-es és 2028-as sor előrejelzés.

  1. 2020
    A világjárvány

    A gazdaság nagy része leáll, majd állami támogatásokkal indul újra.

  2. 2021
    Újraindulás

    A kereslet visszatér, de az ellátási láncok akadoznak, ez árakat emel.

  3. 2022
    Energiaválság

    Az orosz-ukrán háború nyomán az energiaárak elszállnak Európában.

  4. 2023-24
    Kamatemelés

    A jegybankok magas kamattal törik le az inflációt, ez fékezi a növekedést is.

  5. 2025
    Lassú, de pozitív év

    Az EU gazdasága 1,5 százalékkal nőtt.1

  6. 2026 tavasz
    Hormuzi-szoros

    A világ olajforgalmának kb. 15, az LNG 20 százaléka esik ki. Február vége és április vége között a gáz 50, a nyersolaj 65 százalékkal drágul.1

  7. 2026 nyár
    Aszály

    Tartós hőség és vízhiány Nyugat- és Közép-Európában. A szója 14 százalékkal marad el az ötéves átlagtól.4

  8. 2026
    Lassulás

    Várt EU-s növekedés 1,1 százalék, infláció 3,3 százalék augusztusban.1

  9. 2027
    Óvatos javulás

    Várt növekedés 1,4 százalék, infláció 2,4 százalékra mérséklődik.1

  10. 2028
    Visszatérés a normálhoz

    Az EKB szerint 1,5 százalék növekedés, 2,1 százalék infláció.12

Három erő, ami eldönti a jövőt

1. Beruházási lemaradás

Az EU egy főre jutó jövedelme vásárlóerőn mérve mintegy 34 százalékkal marad el az amerikaitól, és feleannyit költ kutatásra-fejlesztésre. A felzárkózáshoz évi 750-800 milliárd euró többletberuházás kellene.5

2. Fogyó munkaerő

2040-re az EU munkaképes népessége évente közel 2 millió fővel csökken. Kevesebb dolgozó ugyanakkora nyugdíjrendszert tart el, ami vagy magasabb termelékenységet, vagy magasabb adót jelent.5

3. Technológiai függés

A legfontosabb mesterséges intelligencia alapmodellek 70 százaléka és a globális felhőpiac több mint 65 százaléka amerikai cégeké; a legnagyobb európai szolgáltató részesedése 2 százalék.5

Három forgatókönyv 2030-ig

Kedvező

A beruházás beindul

Az energiaárak csökkennek, ahogy a szél és a nap aránya tovább nő, a közös európai beruházási programok elindulnak. Ekkor a növekedés a mai 1 százalék körüli szintről tartósan 1,5-2 százalék közé kerülhet. Ez nem előrejelzés, hanem feltételes pálya: attól függ, megvalósul-e a beruházás.

Alappálya

Lassú araszolás

A hivatalos előrejelzések ezt tartják legvalószínűbbnek: 1,1% növekedés 2026-ban, 1,4% 2027-ben, az infláció 2,4%-ra mérséklődik.1 Nincs válság, de érdemi felzárkózás sincs, és minden rossz nyár külön számlát ír.

Kedvezőtlen

A klímaszámla nő

Ha a melegedés tartósan 1,5 fok fölé megy, az EU kumulált GDP-vesztesége 2031 és 2050 között elérheti a 2400 milliárd eurót. A század végére a tengerparti árvizek kára önmagában meghaladhatja az évi 1000 milliárd eurót, és évente 3,9 millió embert érinthet.11

Mit lehet ebből tudni és mit nem? A 2026-os és 2027-es számok hivatalos előrejelzések, tehát feltételezéseken alapulnak (energiaár, geopolitika). A klímakárok becslései modelleredmények. Egyik sem jóslat: azt mutatják meg, mi következik, ha a mai trendek folytatódnak.
6. fejezet

Négy kérdés, amire az oldal válaszolt

Koppints a szerinted helyes válaszra. Rögtön megmondja, jó-e, és hogy miért.

1. Mi húzta fel leginkább az európai inflációt 2026 augusztusában?
Ez az. Az energia éves drágulása 14,3% volt, miközben az élelmiszer és az ipari termékek csak 1,2%-kal drágultak. Az energia ráadásul minden más termék árában is benne van.
Nem ez. A helyes válasz az energia: 14,3% éves drágulás, szemben az élelmiszer és az ipari termékek 1,2%-ával. Az energia minden más termék árában is benne van.
2. Melyik termésnél volt 2026-ban a legnagyobb visszaesés az ötéves átlaghoz képest?
Ez az. A szója 14 százalékkal maradt el az ötéves átlagtól, a silókukorica 12, a szemes kukorica 7 százalékkal. Ezek főként takarmánynövények, ezért a hús és a tej árán keresztül jönnek vissza.
Nem ez. A szója esett a legtöbbet, 14 százalékkal az ötéves átlag alá. A téli gabonáknál, például a búzánál, a kilátás az ötéves átlag körül maradt: a baj a nyári növényeket érte.
3. Mennyi kárt okoztak az időjárási szélsőségek az EU-ban 1980 és 2024 között?
Ez az. 822 milliárd euró, és ennek a negyede egyetlen négy évre, 2021 és 2024 közé esik. A károk tehát nem egyenletesen oszlanak el: gyorsulnak.
Nem ez. A helyes válasz 822 milliárd euró, és ennek a negyede egyetlen négy évre, 2021 és 2024 közé esik: a károk gyorsulnak.
4. Mi történt 2025-ben először az EU áramtermelésében?
Ez az. A szél és a nap együtt 30 százalékot ért el, a fosszilis energia 29-et. Tizennégy tagállamban már több áramot adtak a megújulók, mint az összes fosszilis forrás együtt.
Nem ez. A szél és a nap együtt először előzte meg a fosszilis energiát: 30 százalék a 29 ellenében. Tizennégy tagállamban a megújulók már többet adtak, mint az összes fosszilis forrás.
7. fejezet

Források és a számok határai

Amit tudni érdemes a számokról, mielőtt hivatkoznál rájuk: az oldalon szereplő gazdasági és klímaadatokat a hivatalos forrásoldalak közvetlen megnyitásával ellenőriztem vissza (Eurostat, Európai Bizottság, EKB, Európai Környezetvédelmi Ügynökség), nem másodkézből. Három dolgot viszont külön ki kell mondani:

1. A terméskiesés növényenkénti bontása (szója, silókukorica, szemes kukorica) nem a JRC közleményéből való: az csak annyit mond ki, hogy minden nyári növény hozama az ötéves átlag alá esett, akár 14 százalékkal. A bontás sajtóösszefoglalókból származik, két egymástól független találatban egyezően. Megtartottam, mert a legnagyobb érték pontosan egyezik a JRC felső korlátjával, de ez másodlagos forrás.

2. A napraforgó terméskiesésére két, egymásnak ellentmondó számot találtam (3%, illetve 6-7%), ezért ez nincs az oldalon.

3. Az EKB 2027-es előrejelzési számai és az európai infrastruktúrakár évtizedes bontása nem volt visszaellenőrizhető a forrásoldalról, ezért ezek sem kerültek fel. Iskolai dolgozathoz a lenti forrásokat nyisd meg közvetlenül is.
  1. Európai Bizottság, 2026. tavaszi gazdasági előrejelzés (2026. május 21.) - EU-s GDP-növekedés 1,5% (2025), 1,1% (2026), 1,4% (2027); euróövezeti 1,4% / 0,9% / 1,2%; infláció az EU-ban 3,1% és 2,4%, az euróövezetben 3,0% és 2,3%. Innen való a Hormuzi-szorosról szóló adat is. economy-finance.ec.europa.eu
  2. Eurostat villámbecslés az euróövezeti inflációról (2026. szeptember 1.) - 3,3% éves infláció 2026 augusztusában, összetevőkre bontva; energia 14,3% (júliusban 10,3%). ec.europa.eu/eurostat
  3. Eurostat munkaerőpiaci adatok - 6,1%-os EU-s munkanélküliségi ráta 2026 júliusában; az euróövezetben 6,4%. ec.europa.eu/eurostat/news/euro-indicators
  4. JRC: "Exceptionally dry and hot weather threatens summer crops" (2026. augusztus 24., frissítve 25.) - a nyári növények hozama az ötéves átlag alatt, akár 14 százalékkal; a téli gabonáké az ötéves átlag körül; érintett régiók; gyep- és takarmányhelyzet. Növényenkénti bontást nem közöl. joint-research-centre.ec.europa.eu
  5. Draghi-jelentés az európai versenyképesség jövőjéről - beruházási igény, energiaár-különbség, demográfia, technológiai függés. commission.europa.eu
  6. Ember: European Electricity Review 2026 - a szél és a nap 2025-ben az EU áramtermelésének 30%-át adta, megelőzve a fosszilis 29%-ot; napenergia 369 TWh. ember-energy.org
  7. Sajtóösszefoglalók a 2026-os déli-európai terméskiesésről (olívaolaj-árak, spanyol gabonatermés, szőlő). Ezek másodlagos források, nem hivatalos statisztikák. irishexaminer.com
  8. EEA: gazdasági veszteségek az időjárási és éghajlati szélsőségekből - 822 milliárd euró 1980-2024 között az EU-ban, ebből 208 milliárd 2021-2024-ben. eea.europa.eu
  9. Elemzés az EU mezőgazdaságának időjárási kitettségéről - évi átlagos 28 milliárd eurós veszteség, 2050-re 40 milliárd, az aszály több mint 50%-os részesedése. eea.europa.eu
  10. JRC PESETA-projekt, aszályhatások - a jelenlegi mintegy 9 milliárd eurós éves aszálykár és növekedése melegedési forgatókönyvek szerint. joint-research-centre.ec.europa.eu
  11. EEA: éghajlati kockázatok a gazdaságra - 2 foknál 83 milliárd euró (0,65% GDP), 3 foknál 175 milliárd (1,38%) éves jóléti veszteség az EU-27-ben és az Egyesült Királyságban; Dél-Európában 3 foknál a GDP 2,5%-a fölött; 2031-2050 között 2400 milliárd euró kumulált veszteség; 2100-ra a tengerparti árvizek kára évi 1000 milliárd euró fölött, 3,9 millió érintettel. eea.europa.eu
  12. Európai Központi Bank, szakértői előrejelzés (2026. szeptember) - euróövezeti növekedés 0,9% (2026) és 1,5% (2028); infláció 3,0% (2026) és 2,1% (2028). ecb.europa.eu